Melcsi Blogja

  Mikor egy nő és egy férfi egymásba forr, képesek egy új életet világra hozni (vagy többet) . A nő csodálatos pillanatokat élhet meg eme időszakban. A baba szívverésének hangját, ultra hangon a mozgását, ahogy rugdos a pocakjában... Mindenki máshogy éli meg ezeket a pillanatokat. Lehet ez jó vagy rossz. Az első 3 hónapban a nők egy része nagyon rosszul van. Folyamatos hányinger kínozza őket. Rosszullétek sorozata éri a testüket, melyek igen megterhelőek lehetnek a számára. A másik részük pedig semmi ilyet nem tapasztal. Az első hetek normálisan a wcbe járás nélkül zajlanak le... A rosszullét persze csak az első trimeszterre hat ki, utána elmúlik. A baba 4 hónaposan már mocorogni kezd a pocakban. Jelzi, hogy ő bizony ott van és szereti a kis lakóhelyét. Ahogy pedig egyre csak telnek a hónapok, rendesen jelét adja mindennek, melyet érez. Egyre erősebben rugdos, kezdi kinőni a kis kuckóját. Mindössze 39 hét, maximum 42 míg a baba a pocakban kifejlődve, világra nem jön. Egyesek a terh...

Mindenféle témába belekezdtem, de magát azt, melyet átélek még nem is írtam le milyen érzés. Hogyan élem meg és mik a tapasztalataim, élményeim. Pedig már tudnék mit mesélni, hisz rengeteg dolgot átéltem mióta nőből anyává váltam. Voltak és vannak pozitív és negatív tapasztalataim. Jókat és rosszakat is át kellett élnem és még messze a vége. Négy kiskorú gyermeket nevelünk. Mindegyik más-más személyiséggel bíró gyermek. Megvan bennük a testvéri szeretet és az utálat is. Sokszor összevesznek, csúfolják egymást és nem férnek meg egy szobában, de azért szeretik egymást. Nem könnyű velük, ezt bevallom. Hihetetlenül fel tudnak idegesíteni és olykor a világból kiszaladnék. A falat kaparom vagy épp a plafonon vagyok. Minden rossz mellett ott a jó. Hisz, mikor rosszat csinálnak jókat is. Olyankor pedig igazán édesek tudnak lenni. A puszik, ölelések és a "Szeretlek, anya." mellett apró örömre is képesek. Segédkeznek, ha kell. Bár néha úgy kell unszolni őket. Még kicsik, így nem fogok ...

Itt Magyarországon kétszer durrogtatnak az égbe, hogy ezzel ünnepeljen a nép. Egyszer Augusztus 20.-án, az Állam alapítás napján. Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az állam alapítás és az állam alapító I. (Szent) István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik Magyarország fedőszentjének tiszteletére tartott főünnep... Másodszor pedig újévkor. Mikor éjfélt üt az óra és belelépünk az új évbe! Mindkét ünnepkor sok-sok rakétát lőnek a levegőbe, mely szebbnél szebb színekben pompázik, megvilágítva a tömeget, mely ámulva (vagy épp befogott füllel) nézi azt... Igen gyönyörű tud lenni, ellenben vannak, akik szerint csak pénz kidobás. Biztos, hogy az lehet. Hisz semmi sincs ingyen, semmi sem olcsó a mai világban. Magán az ünnepeken sokan vesznek ezt-azt és ezek nem épp csak szuvenírek. Sokan kihasználják a népet és mindenféle bizgentyűvel mennek végig a tömegen többször is, hogy portékájukat pénzre cserélhessék...  Hogy mi a véleményem róla? Gyön...

"A zene a hangok és a csend érzelmeket kiváltó elrendezése, létezésének lényege az idő." A zene a hangok tudatosan elrendezett folyamata. Egy művészi kifejezési forma. Minden hang, melyet hallasz, lehet zene. Az eső kopogása, a tücsök ciripelése, a billentyűk kattanása... nem csak egy dal, egy zene szám számít annak. A zene egy igazán jó találmány? Vagy hogyan is mondjam. Maga a zene nem utasít cselekvésre, de különböző érzelmeket vált ki bennünk. Szomorúság, öröm, bánat, düh, vidámság... Ezek adottak a hangulatunktól függően elindított zene számtól. Mármint én, ha szomorú vagyok és egy olyan számot hallok, ami szomorúan hat vagy igen megható, akkor könnybe lábad a szemem, amint arra gondolok, mért is vagyok szomorú. Ha dühös vagyok, akkor keményebb hangvételű dalokat / számokat hallgatok. Íráskor nagyon sok ihletet tud adni egy-egy szám. Anélkül unalmas lenne írni és nem is igen menne. Mindig kell valamit hallgatnom. Míg nincs benne beszéd, addig oda tuzdok koncentrálni arra...

Ez a muffin recept nekem nagyon bejött. Mindig ezt használom. Próbáltam egy másik receptet, de az nem igen jöttek be. Nehezebben jött ki a papírból és a tészta állaga sem volt olyan finom. Mindig ezzel a recepttel készítem el. Mindig variálok vele, ha kell. Lehet csokis, gyümölcsös, diós vagy más... Könnyű variálni mit-hogyan szeretnél. Ha pl. vaniliásan, akkor tehetsz bele vanilia aromát a tésztájába is vagy ételfestéket, ha színesen szeretnéd... A gyerekek imádják. :)  Hozzávalók: Tészta: 25 dkg liszt 0.5 tk só 3 tk sütőpor 2.5 dl tej 1 db tojás 10 dkg cukor 0.6 dl olaj Elkészítés:   Előmelegítjük a sütőt. Egyik tálba mérjük ki a cukrot, a tojást és a tejet. Ehhez adjuk hozzá az olajat. Egy másik tálba mérjük ki a lisztet és a sütőport (ha csokisan akarjuk, akkor kakaó port is hozzá keverjük) . A nedves hozzávalókhoz adjuk hozzá a száraz alapanyagokat, majd jól keverjük őket össze. Nem baj, ha csomós marad sütéskor kiegyenlítődik a tészta. Kivajazzuk a muffinsütő...

Rengeteg gamer van a nagyvilágban. Többnyire kockáknak hívják őket az emberek. Sokan le is nézik őket, amiatt, amit szeretnek. Pedig nem szép dolgok. Van, ki sokat játszik, az már nem egészséges, hisz a külvilággal való kommunikáció fontos az életben. Van, ki csak pár órát szán rá vagy épp a hétvégéjét... Kaland, akció, verekedős, logikai, stratégiai, horror, misztikus... mindenféle játék van. A világ, a számítástechnika, a technológia folyamatosan fejlődik. Egyre élethűbb játékokat képesek létre hozni a fejlesztők: Death Stranding, Detroit... ezek a kedvenceim, de van sok más is, mint pl. Dark Pictures, Resident Evil, The Last of Us, The Quarry, Dyling Light, The Evil Within ... és még sorolhatnám. Szebbnél-szebb grafika, ijesztőbb jumpscare, élethűbb karakterek, látványosabb effektek... A fejlődés határtalan! Death Stranding Gamernek lenni nem szégyen. Sokan épp ebből élnek meg, hogy élő adásban játszanak, ezzel ezrek figyelmét felkeltik. Vagy éppenséggel milliókét. Igenis meg lehet ...

Eme szó, hogy "népszerűség" igencsak távol áll tőlem. Sosem voltam és sosem leszek az. Nem is törekedtem arra, hogy azzá legyek. Népszerűvé, kit sok ember szeret és csodál. Esetleg példaképnek tekint. Mindig is félénk, visszahúzódód voltam. Nem szerettem középpontban lenni. Nem szerettem, hogy több szempár rám szegeződött, ha figyeltek és megbámultak. Mindig zavart, melyet mind a mai napig nem nőttem ki, ha mondhatom így. Viszont azért változtam és van, hogy igen is merek beszélni több embernek, kik engem néznek. Azonban akkor sem szeretem, ha sokan rám szegezik tekintetüket. Max 1-2 ember, de annál több már igencsak zavarba hoz. Már a tudat, hogy rám néznek és hallgatják, amit mondok vagy nézik, amit csinálok. Ezért sem szerettem menni rendezvényekre, bulikba és sehova máshova, ahol tudom sokan nézhetnek. Kerültem az efféle társasági dolgokat. Inkább otthon ültem a szobámban és a mai is megmaradt hobbijaimnak éltem. Ez voltam, ez vagyok én. :)  Próbálok megosztani dolgokat m...