Milyen lehet az ideális munka?

 

Többször feltettem magamnak azt a kérdést, hogy hozzám milyen munka is illene, ahova szeretek bejárni és tetszik is. Melyik az az ágazat, melyben el tudnék úgy helyezkedni, hogy a tudásomnak megfelelő legyen. Hisz sosem voltam egy lángelme. Bevallom sokszor igen lassú a felfogásom. Nehezebben értek meg dolgokat és ilyenkor csak bambulok, hogy mi is lehet az. Kiről beszélgetnek vagy még is mit jelenthet az. Egy hosszú szöveg értelmezése kisebb gondot okozott, már gyerekként is. Értelmezni, felfogni a lényegét. Mindig is a rajz érdekelt, majd utána az írás. Viszont ezekből egyiket sem csiszoltam az életem során. Talán az írás az, melyben igyekszem minél kifejezőbb lenni. Ügyelni a szövegre, s annak leírására. Változatos szóhasználat és párbeszédek helyes használata. Még az sem tökéletes, hisz magamtól tudom mindezeket. Nem olvastam szak könyveket és nem is néztem semminek utána. Amiket láttam, azokat használtam fel. Rajzhoz pedig igencsak elment a kedvem. Mármint... annyi más dolgom van, hogy nincs energiám sem rá, pedig sokszor álltam neki. Fiatalabb koromban imádtam. De mióta már nem vagyok gyerek és nekem is gyerekeim vannak, azóta porosodik a tudásom. Pedig szerettem volna azt is csiszolni és nem feladni. De úgy érzem ez valahogy máshogyan lett. Az emberek változnak és bizonyos helyzetekben fel kell adni valamit a másik miatt. Nem bánom, de kicsit sajnálom, hogy az, amit annak idején az iskolában imádtam ennyire elhanyagoltam. Jópár éve nem is rajzoltam semmi újat. Egy-egy alkotásom van ugyan, de azok vajni kevesek ahhoz, melyeket anno füzet számra felhalmoztam. Anyukám mondta is, hogy grafikusnak kellett volna elmennem vagy valami hasonlónak...

Álom munka. Mi is az az álom munka? Olyan munka, melyet imádsz és szívesen elvégzel. Boldogsággal tölt el és minden alkalommal vidáman állsz neki. Persze nem csak a munka az, mely jónak kell lennie. Hozzá tartozik a jó főnök és a jó munka társak. Kikhez boldogan mész oda és szeretsz együtt dolgozni. Sokszor nehéz egy ilyen munka helyet kifogni, de nem lehetetlen. Semmi sem lehetetlen. Csak akarni kell... Hát nekem eddig nem sikerült semmi ilyesfajta helyet kifogni. Nem mintha olyan sokat dolgoztam volna. A munka társaim egy részével jól el voltam. Viszont voltak, kik kibeszéltek a hátam mögött. Persze nem foglalkoztam vele, de azért nem esett jól. Nem is akarok rá emlékezni. Jó volt meg minden. Úgy gondolom jó munkaerő voltam, mert eléggé hamar kaptam fizetésemelést is. Igyekeztem a legjobbat kihozni a munkából...

Sok munkához egyáltalán nem értek. Szerelő, raktáros, tetováló, körmös, üveges, kőműves...stb. A konyhában minimális ismeretet szereztem, igencsak kevéske egy szakács álláshoz. Nem is szerettem volna soha szakácsként dolgozni. Gyorsétteremben vagy felszolgálóként. Kasszázás vagy pénztáros... nincs benne tapasztalatom, de persze még szerezhetek. Virágkötő, ki szebbnél szebb csokrokat állít össze. Ahhoz tudni kell milyen virágok illenek össze és azok jelentését is. Sosem tanultam, de olvastam már pl: melyik rózsa mit jelent. Tanár, énekes, táncos, festő... karbantartó, rendőr, katona... gyógyszerész, ékszerész vagy éppenséggel biztonsági őr... Egyik munka sem a tudásomnak megfelelő. Én ilyen kis önbizalom hiányos ember vagyok, ki semmibe sem mer belevágni, mert tudja nem fog menni neki. Ha mindig megszólnak mit-mért csinálsz attól is csak a kedvemet veszik el. Eléggé megtörtek már kisgyerekként. Mit várhatok felnőttként? Nem sokat. 

Az álom munkám talán a regény írás lenne. Könyveket adnék ki, melyeket sokan olvasnának el. Több emberhez eljutna az, melyet papírra vetettem történetek formájában a nyilvánosság elé feltárva. Mindenféle könyveket. Vagy épp több, rövid történettel teli könyvgyűjtemények. Volt, mikor elgondolkodtunk ezen. Viszont ahhoz sokkal hosszabb történetekre lenne szükség. Vagy épp összeolvaszthattam volna a több évados történeteket egy naggyá. Rengeteg munka lenne, ha valóban eme munkát választanám. Viszont nincs meg a kellő nyugalom, motiváció és ihletből is eléggé megfogyatkoztam. 

Számomra egy ideális munka olyan, ahol kedvesek az emberek, ahol megbecsülnek és nem kell agyon dolgoznom magam a fizetésemért. Ahol a fizetés elfogadható és meg tudok belőle élni, eltartani a gyerekeimet és nem kell mástól függnöm. Jelenleg munkát keresek, hogy ezt elérjem és jobb életet biztosítsak magunknak. Első hónap nem épp volt a haladás hónapja. Állásokra jelentkeztem, de semmilyen választ nem kaptam és kitudja mikor kapok. Igen csekélyke tapasztalattal rendelkezek és már nem vagyok olyan fiatal sem. De bízom benne valami csak összejön és ismét beállhatok a dolgozó anyukák soraiba.^^