Hobbik: rajzolás, írás, fényképezés

Kiskorom óta rajzolok. Füzetek tucatjait és lapok ezreit rajzoltam tele szebbnél-szebb rajzokkal. Évek alatt sokat fejlődtem, lettek szebbek és arányosabbak a rajzaim. Igyekeztem jól árnyékolni, szépen kiszínezni az alkotásokat. Nem sikerült mindig, nem törekedtem a tökéletességre. Mindig voltak hibáim. Nekem tetszenek a rajzaim, mindig is szerettem őket nézegetni és mind a mai napig előveszem a füzeteimet (amik megmaradtak), hogy megcsodálhassam régi rajzaimat. Néha még szoktam egyet-kettőt rajzolni. A gyerekeknek is, sokszor megkérnek rá. Szeretik ők is, amiket csinálok. Rajzolás egy dolog, de színezni... Na azzal mindig bajban vagyok, pedig jobb színesben, mint fekete-fehérben nézegetni egy rajzot. Régen még azt is szerettem, de már bevallom lusta vagyok hozzá. A rajzolás a kreativitás egyik kifejező eszköze. Papírra vetheted a fantáziád szüleményét, hogy mások is megcsodálhassák. Megmutathatod te milyen saját karakterrel, élőlénnyel vagy tárggyal képzeled el az alkotást. Ki tehetségesebb és könnyebben tanul, simán megalkothatja. Hisz rengeteg olyan ember van, kinek műveit megcsodálhatjuk az interneten, könyvekben, magazinokban, képregényekben és újságokban. Rengeteg fanart létezik. Kedvenc karakteredet más külsővel vagy szituációban alkothatod meg. Én nehezebben tudom megalkotni, amit elképzelek. Van egy sablonom, melyet átalakítok, de néha magam elképzelt beállításában rajzolok. Az utóbbit már nagyon ritkán. Mikor kedvem van és időm, akkor eme hobbimnak élek. Gyerekkorom imádott hobbija, melyet napjaimban most következő hobbim váltotta fel a nagyobb szerepet...

Írás, melyet jobban csak tini koromtól kezdtem el. Több történetet, verset és novellát is írtam már. A fantáziám szüleményei, a gondolataim tucatjai vannak egy-egy történetben, melyekkel teljes lesz, ahogy a betűket sorra egymás után ütöm le. Elsőnek mindent füzetekbe írtam. Abból is van legalább annyi, mint a rajzosokból. Nagy részük még megvan, de úgy vettem észre, hogy pár már ki lett dobva. Sajnálom őket, de a költözés során sok cuccom elveszett... Az írásban kiteljesedhet az elmém, mely utat ad a fantáziámnak. Ebben segítségemre mindig is a zene adta az ihletet. Anélkül nehezebben menne. Mindig a szituációnak, a jelenetnek megfelelő zenét indítok el. Ettől csak úgy szárnyalnak az ujjaim. Igen élénk fantáziám van, így bármit el tudok képzelni. Néha túl élénk is... Azt szokták mondani nekem, hogy ez jó. Ebben is kiélhetem a kreativitásomat, növelhetem a szókincsemet, javíthatom a helyesírásomat is. Nagyon szeretek írni és nem is tervezem abba hagyni. Legalábbis még egy jó ideig nem. Leköt, kikapcsol. Szeretem, mert szeretem. Ennyi! 

Harmadik hobbim, pedig a fényképezés. 2011 óta aktívan fényképezem a családomat, magamat, az állatainkat és a körülöttem lévő dolgokat. Szeretem megörökíteni őket. Emlékek, melyeket nosztalgikus visszanézni. Fejben már nem marad meg minden látvány ugyan úgy, de képen igen. Örökké megmarad. Milliónyi képem van már. Rengeteg mindent lefényképezte már. Ez az, amit nem tudnék soha abbahagyni. Max, ha nem lesz okostelefonom, mellyel ezt meg szoktam valósítani. Fényképező géppel is fényképeztem anno, azzal is van rengeteg megörökített emlékem. Bárhova megyünk, bármit csinálunk én lefényképezem!