Az ősz, mely felváltja a nyarat!

Itt van már az ősz! Itt van újra! Szép mint mindig én nekem... Szeretem? Hát, voltaképp igen. Minden évszaknak megvan a maga bája, de ezt szerintem már írtam. Az ősz oly hirtelen váltotta fel a meleg és forró nyarat, hogy csak na. A reggelek elkezdtek hidegebbek lenni, az esték hamarabb beesteledtek. Ma pedig megvolt az első ködös reggel. Nedves a fű sokáig. Bár a tegnapihoz képest ez a nap igencsak meleg volt. Délutánra már majd meg lehetett sülni. Estig egész jó idő volt. Kiteregettem az udvarra a ruhákat. Viszont tegnap már be kellett gyújtanunk, mert igencsak fáztunk. Szinte egész nap esett az eső, muszáj volt. Nem szerettünk volna megbetegedni. Már előkerültek a vastag takarók is. Felváltotta a lenge ruházatot a meleg. Kötött pulcsit szoktam reggelente felvenni, ha megyek a boltba. Közben elkísérem a gyerkőcöket. Kabátot még nem, de a mellényemet elő kellett vennem. Nem akarok én se megbetegedni. Mivel nem vagyok kint sokáig, így pont elég a mellény. Olyan jó kötött pulcsiban lenni. Nagyon szeretem. Főleg, ha fincsi meleg kávét fogyasztva nézhetem az esőt, ahogy kopog az ablakon...

Még igen kezdetleges eme évszak, de sok helyen hullanak a falevelek. Több a csapadék, mint általában. A rovarok kevesebben lettek. Emelném itt ki a legyeket és a darazsakat. A szúnyogok még nagyban idegesítenek és szívogatják vérünket. Mennyire örülünk is neki.^^" Reggel köntöst kell vennem, mialatt megetetem az állatokat. Hidegben egyedül zöldet nem szeretek szedni. A kacsák és a tyúkok imádják. Mindent, ami zöld. Előszeretettel falják be. Odáig vannak a vad sóskáért. Mióta kertünk van, kevésbé szaporodott el az udvaron, így nem is nagyon tudok adni nekik. Igyekszem azért változatosan etetni őket. Jó étvágyúak. Keveset, de tojnak a tyúkok. Ha látnátok mennyi sár van most a helyükön. Rémes! Be sem tudok menni, csak az ajtónál. Ott tető van, így kevésbé sáros... Na, de térjünk vissza az őszhöz!

Gesztenye szedés

A legjobb dísz a vadgesztenye! A gyerekek mindig visznek be, ha szükséges. Az óvodában és az iskolában is egyaránt szeretettel várják őket. Azokból állatokat vagy embereket is lehet alkotni. Tökéletes díszítő eszköz. Na meg a toboz! Hűha! Abból is rengeteget szoktak szedni a gyerekeim. Minden évszakban lehet mindenfélét gyűjtögetni. Azt sajnálom, hogy nincsen szelídgesztenye sehol. Legalábbis nem láttam. Pedig az milyen fincsi megfőzve. Emlékszem gyerekként mennyit hozott anyukám első férje. Szatyorszám hozta. Alig bírtam kivárni, míg meg nem fő. Nagyon türelmetlen voltam. Amilyen lassan főtt meg, olyan gyorsan fogyott el. Kihitte volna. 😄😁

Minden csodás és jó az őszben. Viszont én igencsak fázós vagyok. Könnyen felfázok és ha fázni kezdek, akkor nagyon fázok. Egy meleg pulcsi és egy pléd elkél, ha mondjuk filmet nézek vagy sorozatot. Bekuckózva. Tökéletes kikapcsolódás. Közben kint esik az eső, minden csupa víz és sokáig nedves a talaj. Előbújnak a csigák és a giliszták, kik a forró nyártól menekültek. Elbujdostak, nehogy kiszáradjanak. Most meg csak úgy hemzsegnek. Télen meg újra elbújnak, nehogy megfagyjanak. A fecskék már elmentek. A gólyákat meg nyár vége óta nem is láttuk. A vadkacsákat pár napja még a folyóban láttuk fürdeni. Lehet ők is lassan mind elmennek. A háziállatok korábban mennek be alvó helyükre... Igen, igen. A dolgok kezdenek megváltozni, ahogy változik az évszak. Az időjárás és az éjszaka-nappal aránya. Ahogy az ember ruhát cserél, átváltoztatja azt, úgy az állatok is alkalmazkodnak mindenhez. Az ösztönök... Őszi időben vigyázni kell az immunrendszerünkre. Sok folyadékot kell inni, vitaminokat szedni és gyümölcsöt / zöldséget enni. Persze ezt minden évszakban kell... 

Dió gyűjtés

Nemsokára elkezdünk majd gyűjtögetni. Mogyorót azt már most szoktunk. Hazafelé van egy nagy bokor, amiről le szoktuk szedni a mogyorókat. Illetve az udvar végében a diót is szorgosan összegyűjtögette a kislányom. A barátnőjével meg is ették nagy részét. Kis aranyosak. Mindent együtt csinálnak. A gesztenyéket is lehet lassacskán összegyűjtögetni. Abból is akad egy fa, ahogy hazafelé megyünk. Ahogy a levelek színessé válnak, azokat is összeszedegetjük. A parkban olyan fák vannak, melyek ősszel szép citromsárgákká válnak. Majd megint le fogom őket fényképezni. Nagyon szépek. 😊

Bekuckózós. Ködös. Nyirkos. Nedves. Hideg és lehangoló évszak ez az ősz. Persze egyben gyönyörű is a sok szép színei miatt. Írtam is hosszabban róla már, de nyugodtan lehet máskor is. Rengeteget lehetne írni az évszakokról. Romantikus kis évszak. :) Szeretném majd a főváros újra őszi ruhában látni. Felülni a Budapest Eye-re, mikor ködös a város. Biztos nagyon szép lehet. Főleg télen, mikor ki is van mindenhol világítva. Majd egyszer felülök rá, ha kell egyedül. Meggondolandó. Ha nincs kivel, jó egyedül is. Vagyis nem nagyon, de hát kíváncsi vagyok milyen benne. Egy pont a nemlétező bakancs listámon. 😊

Ködös évszak, mely szebbnél-szebb színekbe borul!

Egyedül

Már gyerekként sem voltam egy társasági lény. Ez pedig felnőttként sem változott. Jobban szerettem egyedül lenni és a kis világomban meglenni. Nem barátkoztam. Ahhoz túl félénk voltam. Főleg a kezdeményezéshez. Így hát barátaim sem voltak. Az óvodában szerintem senki. Egy sem akadt. Általánosban volt, de az ki megszólja, hogy én szegényebben élek nála, az voltaképp nem is igazi barát. Ahogy elvégeztem a 8 általánost, meg is szakadt a barátságunk. Jóval gyengébb tanuló voltam nála és szegényebb, így lenézett. Visszagondolva nem is volt a legjobb barátnőm... Majd a középiskolában lett egy igen jó barátnőm, de amint elvégeztem a sulit, mentem a fejem után és vele is megszakadt a kapcsolatom.... Volt több internetes barátom, de miután édesanya lettem majdnem mindenkit elvesztettem. Senki sem volt már rám kíváncsi és nem beszélgettem senkivel... 

Egy pár évig még volt beszélgető társam, de apránként mindegyik eltűnt. Az anyaság egyik "átka". Mindenki úgy hiszi, hogy már senkire sem jut időm a gyerek nevelés mellett. Pedig tévedtek! Aki fontos nekem arra mindig jut időm! Fordítva ez már nem volt igaz. 😞

Dolgozó emberek! Ez a fő ok! Én itthon vagyok. Könnyebben megoldom a dolgokat... Persze azért nem. Hisz felügyelet mindig kell a gyerekekre. Néha én is elfoglalt vagyok vagy épp nem tudom kire hagyni őket. De ha kell megoldom! 

Nagyon vágytam a barátaim társaságára. Szerettem volna találkozni velük. Mindegyikkel. Egy évben párszor, mikor jó nekik... de... Egy idő után, mikor nem adtak választ rá... feladtam. És ez csak a nyáron éreztem így. Magányos vagyok! Bevallom és szomorú, hogy az évek, a felnőttéválás, az anyaság és a távolság ennyire szétzilálta a barátságunkat! Elegem van! Inkább leszek magányos, minthogy tovább szomorkodjak amiatt, hogy reménykedek abban, hogy találkozhatok velük. Befejeztem és ezt az évet teljesen elengedem! Már nem érdekel az egész! Érezzék jól magukat más társaságában! 

Úgy érzem és azt a következtetést vontam le, hogy nem létezik örök barátság sem. Én erre nem találtam rá. Sajnálatosan. Pedig olyan jó lenne kibeszélni az érzéseimet, a történéseket az életemben, a jó és rossz dolgokat megosztani egymással... Ahogy a szerelmet, úgy a barátságot sem nekem teremtették. Inkább lemondok mindkettőről, minthogy fájdalommal gondoljak rá, hogy "Mit rontottam el? Hogy mért kell egyedül lennem? Ez a sorsom?"... Megannyi kérdés kavarog a fejemben...

Senkinek sem akarok gondot okozni. Azt éreztetni, hogy erőszakos vagyok. Nem akarom felidegesíteni sem őket a folytonos "Akkor mikor tudunk találkozni?" kérdésemmel. Megkérdeztem eleget. Úgy is tudom mi a válasz... Inkább csendben maradok és leszek egyedül. Társaságul pedig majd a gyerekeim lesznek, míg ki nem repülnek. Ennyi!

Egyre jobban kezdek mindent feladni és elfogadni, hogy mennyire értéktelen is vagyok! Apránként elveszítem a barátaimat...  😥 

Recept: Almás Pite

Ezt a receptet még a nosalty oldaláról "Retró almás pice" névvel írtam le. Mindig ezzel csinálom meg a pitét és nagyon finom! Mivel itt az ősz... Bár az időm még nem teljesen olyan, mert melegebb van annál. Viszont a reggelek igen hidegek már. Naszóval... Ezt a receptet használom, mert bevált és a család, főleg a gyerekek nagyon szeretik. Könnyű elkészíteni és viszonylag hamar megvan. Semmilyen tudást nem igényel. Bátran ajánlom eme receptet annak, ki szereti az almás süteményeket!

Tészta:

• 150 g vaj
• 150 g porcukor
• 1 csogam vaníliás cukor
• 50 g tejföl
• 2 db tojás
• 450 g liszt
• 0.5 csomag sütőpor
• 1 csipet só
• 1 db tojás a kenéshez
• 20 g kekszmorzsa (1-2 ek)

Töltelék:

• 8 db alma
• 1 tk fahéj
• 0.5 tk gyömbérpor

Elkészítése:

Egy tálban vagy a dagasztógépben a tészta alapanyagait összegyúrjuk. Én géppel szoktam. Gyorsabb és kevésbé maszatos. Két részre szedjük a tésztát, majd fóliába csomagolva 1 órát pihentetjük a hűtőben. Közben elkészítjük a tölteléket. Az almákat megpucoljuk, majd lereszeljük. A levét alaposan kinyomkodjuk, majd fahéjjal és gyömbérrel megszórva összekeverjük. Előmelegítjuk a sütőt, mielőtt belekezdenénk a süteménybe. 

A tésztákat tepsi méretűre nyújtjuk, majd a kivajazott-lisztezett tepsibe tesszük az első tésztalapot. (Aki szeretné bekenheti az alsó lapot tojással és 10 percre betéve a sütőbe, elősütheti. Én nem szoktam.) Villával alaposan megszurkáljuk, majd rászórjuk a kekszmorzsát (lehet zsemlemorzsa is). Eloszlatva rátesszük a lereszelt, beízesített almát. A másik tésztadarabot is kinyújtjuk, majd óvatosan a töltelékre helyezzük. Befedjük vele. Megszurkáljuk a villával, majd alaposan bekenjük a tojással. Betéve a sütőbe, kb. 40 percig sütjük. Én néha megszoktam nézni és mikor kezd megbarnulni a tészta teteje, addig sütöm. Kihűlve felszeleteljük és porcukorral tálaljuk. 

• Sütési hőfok: 180°
• Sütési idő: 40-50 perc

Nekem ez a recept nagyon bevált. Mindig jól sikerült és eddig egyszer sem rontottam el. Bátran ajánlom mindenkinek. Jó étvágyat kívánok hozzá!